IDC Magyarország Summit Program

• Innováció szerepe, hatása és mérése az üzleti életben
• Hogyan lehet beazonosítani a legígéretesebb innovációs lehetőségeket és hogyan lehet rangsorolni őket?
• Az iparág innovációs ösztönzőinek meghatározása
• Hogyan biztosítható a megfelelő idő és feltételek az innováció számára?
• Az érdekelt felek/ stakeholderek digitális csoportjának felépítése az üzletmenet innovációjának egyesített megközelítése érdekében

Suhajda Szilárd, magyar hegymászótól: „Amikor felérünk egy hegyre, nem a célt találjuk meg, hanem újabb csúcsokat.” 

A 2020-as évet nagy ambíciókkal indítottuk, hiszen az volt a cél, hogy tovább haladjunk a megkezdett transzformációs úton, a digitalizáción, agilis átalakuláson és az évet megerősített pozícióban zárjuk. 

A vírus helyzet a működésünk bizonyos részeit alapjaiban alakította át, más területeit, például a digitalizációt, drámai mértékben felgyorsította. A bekövetkezett változások miatt felértékelődött a stabilitás iránti igény, mind az ügyfeleink, mind pedig a munkavállalóink esetében. Az év legnagyobb kihívása az volt, hogyan tudjuk működésünket úgy átalakítani, hogy az ügyfeleinknek és a kollegáinknak megfelelő segítséget tudjunk nyújtani és irányt mutatni, hogy megerősödve jöjjenek ki ebből a helyzetből. 

A változás fő alappilléreit az alábbi öt pontban tudnám összefoglalni: 

• Márka, purpose alapú márka működés fontossága
• Ügyfélközpontúság, termék helyett megoldások, értékesítés helyett konzultáció, reaktivitás helyett proaktivitás
• Hibrid működés kialakítása, új csatorna működési modellek bevezetése, stabilitás biztosítása
• Digitalizáció felgyorsítása a belső folyamatokban (pl. riportolás), ügyfélfolyamatokban, illetve digitális megoldások nyújtása - digitális oktatás,
• Decentralizált döntéshozatal, empowerment, agilis módszertanok alkalmazása, agilis tervezés és működés 

Visszatekintve a bizonytalanságban született döntéseinkre és a véghez vitt átalakulásokra, valamint figyelembe véve a tavalyi év lezárt eredményeit, azt gondolom, hogy a 2020-as évre nem csak a Covid-19 miatt fogunk különleges évként emlékezni, hanem azok miatt a változások miatt is, melyeket sikeresen hajtottunk végre és segítettük az ügyfeleink, kollegáink és a társadalom digitalizációját.

Kevés olyan volumenű változásra láttunk példát az elmúlt években, mint ami a MÁV-csoportnál jelenleg is zajlik. A karbantartási folyamatok korszerűsítése, a jegyértékesítés modernizációja, a GSM-R projekt vagy éppen a MÁV és a Volánbusz integrációja tucatnyi kihívást hozott az óriásvállalat életébe. Az IDC a vállalat CIO-ját, Vidra András kérdezi a MÁV víziójáról, a számos tecnológiai projekt szerepéről, a vállalat megújulásáról és a mindezekkel járó nehézségekről.

Előadásainkban az IDC Summit kulcsfontosságú témáival foglalkozunk, többek között azzal, hogyan segíthetünk az ügyfelek igényeinek jobb megértésében, a kommunikációs csatornák optimalizálásában, új termékek, szolgáltatások és bevételi források fejlesztésében, valamint az adatok monetizálásában. Kimagasló teljesítményt nyújtó vállalatok és intézmények valósítják meg az Analitikai Kiválósági Központ koncepcióját.

Az Analitikai Kiválósági Központ (ACoE) egy stratégiai kezdeményezés, amely központosítja az összes analitikai funkciót, és kiváló lehetőséget biztosít az összes szükséges eszköz segítségével, adatkészlettel, képzéssel, AI- és elemzési kapacitással. Segít a szervezeteknek az üzleti modell gyorsabb adaptálásában és adatközpontúvá válásában, valamint felgyorsítja az adatok átalakítását. Példákat hozunk arra, hogy a vállalatok és intézmények hogyan tudják maximalizálni az adatok és az analitikai technológiák hatását az üzleti eredményeikre.

Bár mindenki egyetért abban, hogy a világ változása normális, önmagunkat nehéz megváltoztatni. A gazdaság gyors digitalizációja és a covid-19 hirtelen sokkja évtizedekről csupán évekre rövidítette az innovációs ciklusokat.

Ez az előadás azokat a kulcskompetenciákat vizsgálja meg, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megértsük az előttünk álló világot, és még ma megkezdjük a sikeresebb szakmai jövőnkre való felkészülést.

Amikor a munka jövőjéről, új, -korábban nem létezett- munkakörökről és a munkavégzés módjáról gondolkodunk, vajon kinek mi jut eszébe? Robotika, 3D nyomtatás, mesterséges intelligencia, akár a Fintech…

Szembenéztünk a pandémia okozta válsággal, amely sok változást hozott: a munkaerőpiac átrendeződését, gyakoribb távmunkát, rugalmasabb munkavégzést, a digitális technológiák fokozott bevonását, amelyek a globális változásokat is jelzik.

A jövő munkaerőpiacán felszabaduló kapacitásokat, lehetőségeket az értelmes munka világába forgathatjuk vissza, így az értékteremtésre fókuszálhatunk- ami a jövőnk záloga lehet!

Mára nem akad olyan vezető, aki vitatkozna azzal: a versenyképesség kulcsa a digitalizáció és az adatok kiaknázása. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az„adatvezérelt vállalat” stratégiákban meghirdetett hangzatos céljához csak kínkeservesen közelítenek a cégek.

Miért? A vállalatok adataik nagyjából 5%-át használják aktívan. Az ötlet épp az, hogy ezután a többi 95%-ból is vegyük ki az értéket. Azonban ezekkel az adatokkal évek, évtizedek óta senki sem foglalkozott, és elképesztő káosz uralkodik közöttük. Elavultak, dokumentálatlanok, értelmezhetetlenek, a hivatkozásaik megszakadtak, az adatfolyamok áttekinthetetlenek…

Mielőtt ezekkel az adatokkal valamit kezdeni lehetne, rendbe kell őket tenni. Feltérképezni és értelmezni, amit lehet; kiszórni, ami teljesen értéktelen; megtisztítani, amit érdemes. Aztán, a hasznos részét kategorizálni, kereshetővé és elérhetővé tenni, méghozzá kontrolláltan, hogy az adatbiztonság és az adatvédelem se sérüljön. És nem elég egyszer rendet tenni, ezt a rendet meg is kell tarta(t)ni. Ez az adatmenedzsment.

Előadásunkban adunk néhány gyakorlati tanácsot arról, hogy hogyan érdemes egy vállalati adatmenedzsment funkciót létrehozni, bevezetni és működtetni.

Az életben maradáshoz a digitális átállás manapság már kevés, ez elsősorban az üzleti tevékenységek digitalizációjára fókuszál, kiemelt céllal az ügyfélélmény és egyéni igények kiszolgálására. A „digitális újratervezés” során, az innovatív technológiák segítségével alapjaiban gondoljuk át a vállalat működését, új szintekre emelve ezáltal a vállalat innovációs stratégiáját is.

Az érett technológiáknak és a fejlett analitikai eszközöknek köszönhetően új üzleti modelleket és új értékteremtési módszereket fejleszthetünk ki, ezáltal új bevételi forrásokat aktíválhatunk, új piacokat fedezhetünk fel, olyanokat, amelyekre korábban még csak nem is gondoltunk. Az értékteremtés a jövőben jól működő ökoszisztémák együttműködése során fog létrejönni, ahol mindenkinek meglesz a saját szerepe és fókuszterülete.

Felmerül viszont a kérdés, honnan tudjuk majd, hogy mi legyen a vállalatunk szerepe ebben a megváltozott környezetben?